A kínaiakat is megrettentette az amerikaiak rakétája

Tavaly az amerikai hadsereg a Fülöp-szigetek északi részén lévő Luzon-szigeten található bázisra telepítette a Typhon rakétarendszert, amely akár 1800 kilométerre is képes rakétákat kilőni, így a kulcsfontosságú kínai katonai és kereskedelmi csomópontok lőtávolságon belül vannak – írja az Index. A hidegháború óta ez az első alkalom, hogy az amerikai hadsereg ilyen nagy hatótávolságú szárazföldi indítórendszert telepített határain kívülre.

A Typhon telepítése az amerikai hadsereg szélesebb körű stratégiai átrendezésének része, mivel Peking óriási rakétafelhalmozással kívánja kivetíteni erejét a Csendes-óceánra – közli a The Wall Street Journal. Egy Kínával való esetleges konfliktus esetén a Typhonhoz hasonló szárazföldi rakétarendszerek központi szerepet játszhatnak az Egyesült Államok olyan kulcsfontosságú szövetségeseinek védelmében, mint például a Fülöp-szigetek, amely Pekingnek a Dél-kínai-tenger szinte egészére vonatkozó igényei miatt került 

A kínai kormány riadtan reagált a Typhon telepítésére, és bírálta az Egyesült Államokat és a Fülöp-szigeteket, amiért azok szerinte fegyverkezési versenyt szítanak. 

A Typhon kétféle eszközt képes kilőni. A hagyományos robbanófejjel ellátott Tomahawk manőverező rakéták hatótávolsága körülbelül 1800 kilométer, ami Kína délkeleti részét, valamint a Dél-kínai-tengert és a Tajvani-szorost elérhetővé teszi. Egy Tajvan elleni kínai invázió esetén ezek célba vehetnék a kínai partvidék légvédelmi és radarrendszereit, valamint a kínai hadsereg kantoni és nanjingi irányító- és parancsnoki központjait.

A rövidebb hatótávolságú Standard Missile 6 vagy SM–6 kínai vagy más ellenséges hajókat és repülőgépeket célozhat meg, és elfoghatja az amerikai érdekeltségekre kilőtt cirkálórakétákat és ballisztikus rakétákat. Ez az egyetlen olyan rakéta az amerikai arzenálban, amely képes – legalábbis pályája végső szakaszában – elfogni azokat a hiperszonikus rakétákat, amelyeket Kína és Oroszország is tesztel.

A Typhon Fülöp-szigeteki telepítése az ország egyre növekvő stratégiai jelentőségének elismerése volt. Az ország elnöke, ifjabb Ferdinand Marcos kiterjesztette az amerikai erők katonai bázisokhoz való hozzáférését, és 

amelyen a globális tengeri kereskedelem csaknem egyharmada halad át. Amerika más ázsiai szövetségesei, köztük Japán, eddig elzárkóztak attól, hogy területükön olyan eszközöket állomásoztassanak, amelyek akár Kínát is el tudják érni. Saját hasonló képességeket azonban ők is fejlesztenek.

Nyitóképünk: Képernyőfotó/YouTube